2014. december 15., hétfő

Két vérző szív egymásra lel - 22. rész


Kristen válasza, Rob ajánlatára


(Kristen)




Este hét óra, és Tom mindjárt itt lesz. Én meg még cipőt sem választottam. Valami laposat akartam, de a lányok meg kijelentették, hogy semmilyen lapos cipőt nem húzhatok a mai estén a lábamra. Így most helyette, valami kényelmesebb magas sarkú között variáltunk mind a hárman. Az egyik hol túlságosan is magas volt, a másik kicsi volt rám, a harmadik túl lapos… és ez így ment kerek félórán át. Mind addig, amíg végül rá nem találtunk, egy ezüstszínű szandálra. Amely pontosan illett a fekete - ezüstszínű ruhámhoz. A hajam most csupán csak begöndörítve bomlott a vállamra.
Mikor mindannyian rendbe szedtük magunkat, máris csatlakoztunk Tomhoz, aki viccelődve bevágta a sértődöttséget a késésünkért. De, pillanatokon belül már ugyan olyan intenzíven fogadott minket, mint az elmúlt két alkalommal…
Megérkezve a mostanra már, mondatni a „közös törzshelyünkre”, alig vártam, hogy újra láthassam Robot. A mai napon csak egyszer láttam őt, de akkor is csak egy szempillantásra.
Nem tudom, hogy mi van köztünk. De azt biztosan tudom, hogy nagyon is vonzódom hozzá.
Amikor a szemeibe nézek, a külvilág megszűnik létezni számomra, és abban a pillanatban csak is ő és én vagyunk. Amikor rám mosolyog, a szívem a torkomban dobog. Amikor megérint, a testem lángra gyúl. Egy szó, mint száz, belehabarodtam. Bár azt, ami köztünk van, azt még nem nevezném „szerelemnek”, de amikor vele vagyok, önmagam vagyok.
Mielőtt a megszokott helyünkhöz érhettünk volna, hirtelen két kar fonódott a csípőmre, és közelebb húzott magához. Az ajkait a nyakam szegletében éreztem. A testem tóduló ijedtség helyét, átvette a meg könnyebbülés és az öröm, abban a pillanatban, amikor a férfias finom kölni illata az orromba kúszott.
Mosollyal az ajkaimon fordultam meg ölelésében, majd karjaimat a nyaka köré vonva, tarkójánál fogva húztam lejjebb a fejét, hogy forró csókban forrjunk össze.
Ajkaink nem játszottak egymással tovább egy percnél, de mégis eszményi volt számomra. S csak bízni tudtam abban, hogy az ő számára is az volt.
- Szia. – köszöntött, azzal az észvesztő féloldalas mosolyával. Miközben a szemeit végig futatta rajtam. Melytől éreztem, hogy az arcom felforrósodik, ahogyan a testem is.
- Szia. – köszöntem vissza, viszonozva a mosolyát. És én is alaposan végig futattam a tekintetemet rajta.
Egy egyszerű koptatott farmer volt rajta, egy feliratos fehér pólóval, amely a mellkasára tapadt. Sötét szőke haja, pedig most is kócosan meredt szanaszét, mint mindig.
- Gyere, üljünk le mink is egy kicsit a többiekhez. –suttogta a fülemben, amitől a testem megborzongott egy pillanatra.
Egyetlen egy hang se jött ki per pillanat a számon, ezért éppen csak bólintásra futotta tőlem. Az egyik kezét a derekamon tartva, vezetett az asztalunkhoz. Ahol a fiúk, örömmel fogadtak engem is, ahogyan a lányokat is előttem pár perccel ezelőtt.
Leültem Bobby mellé, Rob pedig mellém. És miközben az ujjainkat összefonta, az asztalon sorakozó megtöltött poharak egyikét felém tartotta. Amit miután megköszöntem, és a többiekkel összekoccintottam a számhoz emeltem a poharat, és hagytam, hogy a kissé torok maró tömény folyadék lefolyón a torkomon.
Az első kört követte, még három újabb kör. Aminek az elfogyasztása után már a tánc parketten találtam magamat. Először a csajokkal nyomtunk le egy igencsak merszesebb rituálét, amelyet a fiúk nem is hagytak annyiban.
Saraht, Tom húzta közel magához. Sissyt, az időközben hozzánk csatlakozó Nate ölelte magához. Míg engemet, Rob vont a karjaiba.
Hagytam, hogy a zene magával ragadjon. Rob karjai a csípőmre fonódtak, miközben minél közelebb húzott magához.
A csípőnk és a lábaink egymásra hangolódva ringatóztak. Mindaddig amíg Rob maga felé nem fordított. A vágytól izzó tekintetét az enyémekbe fúrta, majd az ajkait az enyémekre nyomta. Az ujjaival végig simított a hátamon, csípőmön egészen addig, amíg a fenekemhez nem ért, amelybe bele is markolt. Eme tettével, egy halk nyögés hagyta el a torkomat. Amely miatt ő győzelemittas mosollyal nézett rám.
~ Hm… ~ hümmögtem magamban. Majd hogy visszavágjak neki, ajkaimat az övére nyomtam. S mielőtt újra belemerülhettünk volna egy forró csókba, megszakítottam ajkaink játékát. De mielőtt elválhattak volna ajkaink, játékosan beleharaptam az alsó ajkába.
A várt reakciót meg is kaptam, ugyanis halkan felmordult, és újra az ajkaimra vetette magát…




(Robert)


Hihetetlen, hogy Kristen mit nem tud kiváltani belőlem, mindenegyes meg mozdulatával, s cselekedetével. Nem elég nekem, hogy ebben a combközépig érő ruhában, már az első perctől kezdve sikerült felkorbácsolnia a vágyaimat. De, még játszadozik is velem. Na, jó azt hiszem ezt az apró kis játékot meg is érdemeltem tőle, hiszen a reakcióján mosolyognom kellett.
Azonban mielőtt itt menten magamé tettem volna, felajánlottam, hogy üljünk le egy kicsit pihenés gyanánt.
Az asztalunk üres volt, aminek tulajdonképpen most örültem is. Legalább így felvezethettem a tervezett kis kiruccanásunkat. Amiről ő még mit sem tud.
- Van valami programod a hétvégére? – kérdeztem, miközben a szemébe hulló hajtincsét simítottam a füle mögé.
- Ö… nos, nem igazán. – kezdett bele zavartan – vagyis, de van. Jamie-vel töltöm a hétvégét. – mondta a szemembe nézve. – Miért kérded?
- Nos, hát… öm, arra gondoltam, hogy esetleg együtt tölthetnénk a hétvégét. – nyögtem ki.
Meglepetten és egyben gondolkodva nézett továbbra is a szemeimbe.
Mielőtt bármit is mondhatott volna, eszembe jutott egy frappáns ötlet.
- Tom kölcsönadta hétvégre a San Fransicói nyaralóját. És szeretném, ha velem és Emmával tartanál, Jamie-vel együtt. A lányok pedig szerintem, nagyon is örülnének neki. Csak mi négyesben. Na, mit szólsz hozzá? –kérdeztem, kissé tartva a nemleges válasz miatt.
Hosszú perces néma hallgatottsága után az ajkait szólásra nyitotta…


(Kristen)


Huh. Rob ajánlata, eléggé meglepett. Egyrészről féltem a következményektől, hisz ha úgy vesszük, ez a hétvége döntené el a kapcsolatunk végkimenetelét. Másrészről pedig hatalmas boldogság öntötte el a szívemet, annak a gondolatától, hogy egész hétvégén vele lehetek. Egy olyan helyen ahol nem kellene attól tartanunk, hogy valami ismerősbe botlanánk. Akik nem néznék jól szemmel a mi kapcsolatunkat. Hiszen, ha bárki más tudomására jutna a mi kapcsolatunk, akkor annak nem lenne jó vége. Apámat ismerve biztosan, hogy nem.
De most nem az apámmal akartam foglalkozni. Hanem a válaszommal.
Végre együtt tölthetnénk el egy hétvégét, amikor kivesézhetjük nyugodtan azt, amit érzünk a másik iránt. És legalább a lányok is újra együtt lehetnénk. Jamie biztosan nagyon örülne neki, hiszen a Robbal és az Emmával való találkozásunk óta, folyamatosan azon rágja a fülemet. Hogy mikor találkozhat újra velük.
A gondolataim végéhez érve, kimondtam a válaszomat.
- Részemről rendben. Ahogyan szerintem Jamie részéről is.
Hiszen, már régóta rágja a fülem miattatok. És, szíves örömmel tölteném el veled és a lányokkal ezt a hétvégét.
A válaszomat követően, Rob hitetlenül elmosolyodott és megcsókolt. Felállt mellőlem, és a kezét nyújtotta felém, amelybe mosolyogva csúsztattam bele az enyémet, majd hagytam, hogy újra a táncparkettre vezessen…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése